Ünnepek

Hú, hát nagyon mozgalmas volt a karácsony és a szilveszter. Tele szeretettel, barátokkal, vendégjárással, vírusos légcsőhuruttal, saját készítésű és vásárolt ajándékokkal, nálunk alvós pizsamapartival (Hunornak 6 barátnőjével), meghitt órákkal, veszekedésesekkel, sírással, kacagással, haraggal és kibékülésekkel.

Negyedik hónap felé

Hunor bronzérmes lett!!! Egy nemzetközinek számító vívó versenyen. Nagyon keményen küzdött, egy centi választotta el az arany éremtől (9:10 -re vesztett) azt mondta, ha egy centivel nagyobbat lép kitöréskor..megnyeri, na de így is büszke vagyok rá.. Naagyoon!! Na és csütörtökön sikerült kimozdulnom, mindhármótokkal végre. Sétáltunk egy órácskát. (A téli felöltöztetés, nagyon bravúros cselekedet ám)

Apor pedig, a tegnap rettenetes nagy mérgében, azt kiáltotta apának, hogy: c'ause I'mTNT!!! Erre apa kirohant röhögni a nappaliba, én pedig fojtott hangon megkérdeztem Aportól, hogy jajj, apának TNT-t mondtál? Mire ő össze ráncolt szemöldökkel: igen!!! és metált is mondok ha nem hagy békén! :)))

Koppány te végtelenül nyugis vagy. Eszel, alszol, leteszlek, el vagy, mosolyogsz, elkezdtél gügyögni, kurjongatni. Megfogod a dolgokat a kezeddel, és átfordulsz az oldaladról a hátadra. Panna, te pedig kb. két héttel fiatalabbnak tűnsz, fizikailag és szellemileg is. Izgágább vagy, sokat szeretsz ölben lenni, még nem fordulsz át a hátadra. Koppány te, alapételmezetten mosolygós vagy, Panna te pedig, csak akkor mosolyogsz ha rád nézünk, vagy ha ölben vagy. Éjszaka Koppány a kiságyban alszol, felkelsz szopizol aztán visszateszlek (tegnap éjjel este 11-től aludtál reggel 6-ig) Panna, te , nem.   Te, mellettem vagy, a cici a szádban, úgy alszol, hogy érezned kell engem.. vagy Aport mert Apor is velem alszik.

Jaa, és Apor, "ketten van" ...megkérdezte Hunortól: Ezt a játékot hogyan lehet játszani? Hunor mondta neki, hogy, egyedül sehogy. Csak ketten lehet. Mire Apor: de én, ketten vagyok!!

Harmadik hónap

Koppány rólad kisütötték a fül-orr gégészeten, hogy nem hallasz. Kicsit "sokk" volt nekem..nekünk. Idő kellett míg megemésztettük ezt a hírt. Viszont, reménykedünk. Végül is mindenben: hogy tévedtek, hogy kinövöd, hogy megoldható egy hallókészülékkel esetleg. Panna veled minden oké. Most pár napja folyton cicin ültök, vagy kézben. Így kicsit bonyolult az élet, de megoldható

már a haverek is be vannak fogva a környékünkön. Ha valaki meglátogat, könnyen felébredhet, hogy egy babát tart a kezében.

Apornak is kicsit nehezebb ez a periódus. Nem szeret oviba járni, éjszaka felsír. Valószínűleg megviselte szegénykét a három hónap anya hiány. Egy darabig itthon marad, gyurmázunk, festünk, mese világban élünk. Hátha rendeződnek a dolgok a kis lelkében.

Második hónap

Erre a hónapra, Hunor házi feladatai, szülő értekezlete, vívóedzése, Apor hasmenése, láza, oviba menése, anya hiánya jellemző. Az éjszakák most nehezek, mert hol ti ébredeztek, hol pedig Apor vezeti le éjszaka a felgyülemlett feszültségeit sírásban. Ilyenkor ő is csak engem akar..ölbe veszem, simogatom, néha énekelek neki. Aztán amikorra vissza altatom ébredeztek…hol egyszerre, hol pedig felváltva. Amikor pedig mindenki ellátva lelki és fizikai táplálékkal, Hunort indítani kell iskolába. Hát ilyen, viszont van segítségem. Erzsike, és persze apa…nélkülük nem menne. Minden jó szervezés kérdése.

A szortyogós szeptember

Igen, a hosszabb egybefüggő alvás, egy két hónapig felejtős.

A tápot még mindig nem sikerült kiküszöbölni, másfél gyereknek lenne elég a tejcsi, így fele-fele arányban kapjátok. Szopi után megmérlek benneteket és annyi tápot adok nektek amíg jól laktok, vagyis amíg nem kerestek tovább. Utána fejek. Ha egyedül csinálom, egy óra kettőtök etetése. Néha 4 órát is tudtok aludni. Egyszerre szopiztok, így ezzel időt sporlok.

Túl vagyunk egy megfázáson (a nagyok hozták a suliból vagy oviból a vírusokat) sőt most egy hasmenéses periódusba torkollt köhögéses, szortyogós állapot uralkodik a nagyoknál.. Ezt próbálom távolságtartási szabállyal kivédeni.. Bár nagyon nehéz, mert sokszor arra jövök be a szobába, hogy Apor áll a mózes mellett, és simogatja Panna hátát...ami aranyos dolog persze, de sajnos a vírusok nem érzelgősek. 

...a hálózsákokban, amit nektek varrtam.

Iskola, óvoda

Zajlik az élet. Minden a legnagyobb rendben. Iskola kezdés Hunornak, óvoda kezdés Apornak.  Kicsit mindketten megfáztatok már de azáltal hogy szoptatok,  remélhetőleg védve vagytok. Közben folyik a manzárd felújítás mert hirtelen helyszűkében lettünk, elkelne még egy szoba. De"sok jó ember kis helyen is" alapon egyelőre jól elvagyunk itt a földszinti részben. Ti továbbra is "jó" babák vagytok, négy óránként keltek, pontosan, órát lehet igazítani hozzátok. Megtanultam azokat a gyakorlatokat a kórházban, amelyek segítenek benneteket a felzárkózásban és apával rendszeresen tornáztatunk. Szépen gyarapodtok, fizikailag is szellemileg is. Várjuk a TAJ kártyátokat mert Debrecenbe viszünk utógondozásra. Igyekszünk úgy szervezni, hogy mindketten tudjunk Aporral vagy Hunorral kicsit kettesben lenni, amikor kizárólag csak rájuk figyelünk. Így azt hiszem a testvérféltékenység nehezén túl jutottunk, és azt látom, hogy minden gond nélkül. Minden percünk be van osztva, de egyre jobban belejövünk, kialakult egy rendszer, mindenki tudja a dolgát. Sokat változott a családunk, pozitív értelemben, azt látom, hogy Hunornak is Apornak is jót tett a változás, az érkezésetek, sokkal jobban odafigyelünk egymásra. 

Egy hónaposan a családban

Nagyon izgalmas négyőtökkel, sokkal gazdagabb az életem így. Pl. egész éjjel szoptatok, fejek, pótlok, egy-egy órácskát alszom. Aztán reggel apa átvesz benneteket, ad nektek lefejt tejet, tápot, reggelit készít, hogy én pihenjek. Becsukom a szemem, de 10 perc múlva arra ébredek, hogy valaki két kicsi kezével kifeszíti a szemhéjam...(Apor ébresztget "kedvesen"), hogy nézzem meg milyen ügyesen tornázik :)) aztán behozza a legókat, épít nekem házat.  Ezután gyorsan lezuhanyozom, de már reggelizni nincs időm, ébredeztek, szépen sorban...Szopi, aztán apa adja nektek a lefejt tejet, pótlást én reggelizem. 

Hunor érkezik a táborból. Berobban, rengeteg élménnyel és egy bőröndnyi piszkos ruhával. Meséli az élményeit, beteszi a kedvenc zenéjét, megmutatja milyen vagány sérót tud csinálni magának, én közben pakolom ki a ruháit és teszem be kimosni, mert délután már szülinapra megy és a kedvenc nadrágja piszkos lett, de ő abba szeretne menni.. Apor közben rákattan Hunorra, egy percig sem szál le róla, örül neki. Nagy játszás, kacagás, szaladgálás. Én készülök lefeküdni végre, amíg ti is alusztok....Behunyom a szemem.. Sírás! Apor neki szaladt az ajtónak és kihasadt az ajka...(ezt még nem lehet tudni abban a percben, csak hogy ömlik a vér a szájából).. Vigasztalás, vérzéscsillapítás.. ölbe baba, mese. Elindulok lefeküdni... már ébredeztek. Szopi.. és így tovább de nagyon jó!

Hogy izgalmasabb legyen az élet elkaptunk egy kis hasmenést.. (a királyi többest szó szoros értelemben érteni). Sőt szortyogás, orszívó porszívózás is volt. Szerintem ez egy olyan vírus volt, ami megfázásos tüneteket produkált, aztán beletorkollott ebbe a gyomor bél rendszeri kegyetlen bántalmazásba. Apor esetében volt kellemetlen, mert szegényke nem mindig jutott ki a vécéig, így apa átment mosó medvébe, többszöri ágynemű és matrac cserével.. A ti esetetekben inkább Koppánynál jelentkezett a dolog, zöldes, gyakori folyékony kakikkal. Így Koppány, téged, folyamatosan szoptattalak, nem adtam neked tápot, ami egész hatékonynak bizonyult. Apor elnevezett benneteket Kopandának, mert nem tud megkülönböztetni. Így ha meglátja valamelyikőtöket az ölemben, rögtön rákérdez: "ez Koppanda?"

Első hetek itthon

Hazajöttünk. Nagyon pörgős lett itthon az életünk, de jól vagyunk, minden rendben, gyönyörűen fejlődtök, és fantasztikus érzés, hogy együtt vagyunk. Hunor és Apor sokat segítenek.. Komolyan veszik, szeretgetnek benneteket, böfiztetnek, pelenkát hoznak, Apor magára tesz benneteket, és néha ő tartja a cumis üveget. (Lefejt tejet isztok még,  tápszerrel pótlok ha nem elég, szopizni is tudtok ugyan, de hamar elfáradtok tőle.. Lassan megerősödtök és akkor már remélem marad a szopi.

Első hetek a kórházban

Már kikerültetek az intenzívről, szub intenzíven vagytok, én láthatlak el benneteket (tisztába tevés, etetés) néha kihozhatlak a szobámba. Még nem tudtok rendesen szopizni, fejek nektek, és azt kiegészitik a nővérkék tápszerrel. Egyre jobban gyarapodtok. Nemsokára eléritek a születési súlyotokat. Én jól vagyok, bár fáradt, két és fél óra amíg kettőtöket ellátlak, néha még besegítenek a nővérek amikor látják hogy kicsúszok. Marad egy órám enni, inni, aludni, aztán vissza a szubintenzívre veletek és minden kezdődik elölről. Innen átkerülünk majd a csecsemős részlegre, aztán osztályra. Addigra remélem jó súlyban lesztek már és képesek lesztek szopizni (néha még szondázni kell benneteket) és ha úgy lesz, akkor két három hét múlva haza engednek.

A megszületés - 33-dik terhességi hét

Kedves Panna

Születésed egy gyönyörű augusztusi reggelen történt. Ünnepnek éreztem érkezésed, hiszen, már ismertük egymást, ott bennem növekedtél, mocorogtál…aztán eljött a pillanat. Minden nagyon gyorsan történt. Te jöttél hamarabb, Koppány követett. Fájdalmat csak az utolsó pillanatban éreztem, aztán kint voltál, amikor azt hittem nincs tovább. Méhen belül, izgága, ide- oda kúszó, forgolódó kislánynak tűntél. Méhen kívül pedig nem hazudtoltad meg önmagad. Első perctől kezdve, küzdöttél. Küzdöttél az életben maradásért, minden lélegzetvételért, kemény harc volt, de te győztél. Ott a kórházban, máris tanultam tőled…megtanultam bízni, türelmesnek lenni és csendben küzdeni. Néztelek az inkubátorban, nem tudtalak megölelni, belesuttogni a füledbe, hogy szeretlek…féltettelek és tehetetlen voltam, ugyanakkor boldog, büszke és hálás. Hálás apának, az orvosoknak. Büszke voltam rád, hogy ilyen pici lány létedre nem engeded el magad. És boldog…  mert megszülettél.

Kedves Koppány

Úgy történt, hogy a 33-dik héten, egy fertőzés következtében, elindítottad a születéseteket. Lovagiasan előreengedted Pannát, aki utat csinált neked. Jó kis csapatmunka volt a kettőtök születése. A doktorbácsi, egy pillanatra odahozott hozzám, és én megpuszilhattam a magzat mázas buksidat, amit aztán, még sokáig az ajkaimon éreztem. Kicsit olyan volt mintha velem lennél. Nagyon vidám, nyugis, sokat alvós kisbaba vagy. A pocakomban is, te voltál a nyugodtabb, a “zen”gyerek. Sokat aggódtam érted, bár te voltál a nagyobb (hatalmas 22oo grammal jöttél a napvilágra) mégis, a születésed utáni pár órában, neked instabilabb volt az állapotod mint a Pannáé. Néztelek, énekeltem hozzád, tejcsit fejtem neked…boldog voltam, és büszke. Napról, napra, egyre jobb és jobb volt, egyre erősebb és erősebb lettél. Nagyon jóképű legényke voltál már akkor is, a növérkéket levetted a lábukról, gyakran kivittek a nővérszobába “bandázni” becézgettek, kedveskedtek neked…nem mondom…hízott a májam rendesen.

Hetedik terhességi hónap

Sajnos a fájások nem múltak el teljesen. Másnap, vasárnap, ismét jelentkeztek. Felhívtam Eszét, aki szerint menjek be Szatmáron a kórházba..mi viszont, kis tanácskozás, és újabb fájások után, inkább Debrecenbe mentünk. Tomi vezetett. (Farkas akkoriban jogosítványtalanul) Idejében beérkeztünk a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati klinikára. Ott egyből fel a szülőszobára. CTG, fájásmérés. A fájások ekkor épp nem jelentkeztek, viszont a magzatok olyan picik voltak még, hogy nem lehetett rendesen érzékelni a CTG-vel merre dobog a kicsi szívük. Egy nagyon kedves szülésznő, Orsi volt épp ügyeletes (akivel akkor még nem is sejtettem, hogy a sors később úgy hozza, hogy szülni fogok)...Orsi megkérte Vad Szilvi doktornőt, hogy ultrahangon nézzen meg, és tájolja be, hogyan fekszenek a Pandák és Toppányok. A vizsgálat során, ismét bekeményedtem..így ennek köszönhetően ott ragadtam a kórházban…akkor még nem sejtve..3 hónapot.

Szilvivel és Andival - kedves szobatársaimmal -
takarítják a szobánkat, addig ki lettünk rakva a folyósóra.
Mindenki fogja a kezében a kis dolgait :)

A kórházi tartózkodásom során, sok érdekes emberrel ismerkedtem meg, rengeteg szeretetet, segítséget, támogatást kaptam a környezetemtől. Beépültem a kórház rendszerébe, megkedveltem a nővéreket, orvosokat. Török Olga elvállalta a szülést, persze nem úgy alakult, mivel épp szabadságon volt amikor beindult a folyamat. Többször megjártam a szülőszobát, de egy kis magnézium infúzió után mindig visszakerültem az osztályra. Általában hideg frontokat reagáltam le. Kis Atti révén lett internetem, Boglárka révén pedig lelki támaszom. Egy új világ, életút nyílt meg általa, ami sokkal izgalmasabb és kellemesebb mederbe terelte az életemet mint amit eddig éltem. (de ez egy másik történet)

Szülés előtti este. Szandi készített egy utolsó fotót rólam

A kórházi ottlétem alatt biztonságban éreztem magam, megszoktam a mindennapi rutint, izgalommal vártam a viziteket. Napi két alkalommal hallgatták meg a kis szívhangjukat, aztán később NST-vel is figyelték őket. (a nővérkék örömére, Panna vagy Koppány, ritka egy izgága gyermek volt..tekintve, hogy rendszeresen elbújtak a szívhangozás elől, így a normálisan 3 perces művelet nekünk 1o percig tartott.) A kórházban rendszeresen nézték a vérképemet, terheléses cukor tesztem is volt, áramlásos ultrahangvizsgálat heti egyszer, és biometriai ultrahang heti kétszer. 

24-dik terhességi hét

24-dik hétben  Esze, beutalt a fehérgyarmati kórházba, ahol koraszülés preventív eljárásban részesültem, dexamethazont kaptam (tüdőérlelőt a babáknak) kis magnézium infúzió kíséretében.

A kórházban sok tapasztalatot gyűjtöttem, sok érdekes történetet hallgattam végig, végigéltem egy - két vajúdást, szülést. Kicsit tovább maradtam a kelleténél, mert elbocsátásom utolsó előtti éjszakáján, furcsa méhgörcsökben volt részem: megfogott, tartott, szorított egy ponton, sokáig nem engedett ki a fájdalom, moccanni sem bírtam percekig. Így másnap kaptam még egy magnézium infúziót, és Apor pici puha bőrének tapintása, megnyugtató szuszogása helyett, a szobatársnőim horkolása közepette töltöttem el még egy éjszakát a kórházban. Hat napot voltam bent, hétfőn mentem, szombaton jöttem. Otthon viszont fura menstruációs  fájások törtek rám (keményedésekkel kezdődött, egy óra hosszat tartott kb, egy perc fájás, 5 perc szünet…ilyesztően szabályosan jelentkezett, ráadásul a méh alsó részén). Most itt tartok, remélem nem fog többet előfordulni. Hétfőn megrendeljük a PROLUTON DEPOT nevezetű injekciót, amit heti egyszer a 35-dik hétig, izomba kell beadni. (progeszteron hormont tartalmaz, csökkenti a méhizom összehúzódásokat, erősíti a méhszájat)  Vár rám még egy terheléses vércukor teszt, egy antiellenanyag szűrés a következő héten. 

Pocakom hatalmas, akkora mint hét, nyolc hónaposan. Mindkét babóca mozgolódik, de valahogy másképp. Egyik inkább lent a méhem alsó részénél matat, bökdös, a másik a méh jobb felső felén tartózkodik, de ő, folyton vándorol, átfordul. El is neveztem őket a matatósnak és a vándorlónak, egyébként meg ők a Pandák és a Toppányok, Apor szerint (a kistestvéretei) Először a 18-dik hétben éreztem a mocorgásukat, és talán csak Matatóskának a birizgélését. Aztán egyre határozottabbak lettek a méhen belüli zaklatások, de megkülönböztetni nem tudtam, hogy melyik másik.