2015. április 22., szerda

24-dik terhességi hét

24-dik hétben  Esze, beutalt a fehérgyarmati kórházba, ahol koraszülés preventív eljárásban részesültem, dexamethazont kaptam (tüdőérlelőt a babáknak) kis magnézium infúzió kíséretében.
A kórházban sok tapasztalatot gyűjtöttem, sok érdekes történetet hallgattam végig, végigéltem egy - két vajúdást, szülést. Kicsit tovább maradtam a kelleténél, mert elbocsátásom utolsó előtti éjszakáján, furcsa méhgörcsökben volt részem: megfogott, tartott, szorított egy ponton, sokáig nem engedett ki a fájdalom, moccanni sem bírtam percekig. Így másnap kaptam még egy magnézium infúziót, és Apor pici puha bőrének tapintása, megnyugtató szuszogása helyett, a szobatársnőim horkolása közepette töltöttem el még egy éjszakát a kórházban. Hat napot voltam bent, hétfőn mentem, szombaton jöttem. Otthon viszont fura menstruációs  fájások törtek rám (keményedésekkel kezdődött, egy óra hosszat tartott kb, egy perc fájás, 5 perc szünet…ilyesztően szabályosan jelentkezett, ráadásul a méh alsó részén). Most itt tartok, remélem nem fog többet előfordulni. Hétfőn megrendeljük a PROLUTON DEPOT nevezetű injekciót, amit heti egyszer a 35-dik hétig, izomba kell beadni. (progeszteron hormont tartalmaz, csökkenti a méhizom összehúzódásokat, erősíti a méhszájat)  Vár rám még egy terheléses vércukor teszt, egy antiellenanyag szűrés a következő héten. 

Pocakom hatalmas, akkora mint hét, nyolc hónaposan. Mindkét babóca mozgolódik, de valahogy másképp. Egyik inkább lent a méhem alsó részénél matat, bökdös, a másik a méh jobb felső felén tartózkodik, de ő, folyton vándorol, átfordul. El is neveztem őket a matatósnak és a vándorlónak, egyébként meg ők a Pandák és a Toppányok, Apor szerint (a kistestvéretei) Először a 18-dik hétben éreztem a mocorgásukat, és talán csak Matatóskának a birizgélését. Aztán egyre határozottabbak lettek a méhen belüli zaklatások, de megkülönböztetni nem tudtam, hogy melyik másik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése