Második hónap

Erre a hónapra, Hunor házi feladatai, szülő értekezlete, vívóedzése, Apor hasmenése, láza, oviba menése, anya hiánya jellemző. Az éjszakák most nehezek, mert hol ti ébredeztek, hol pedig Apor vezeti le éjszaka a felgyülemlett feszültségeit sírásban. Ilyenkor ő is csak engem akar..ölbe veszem, simogatom, néha énekelek neki. Aztán amikorra vissza altatom ébredeztek…hol egyszerre, hol pedig felváltva. Amikor pedig mindenki ellátva lelki és fizikai táplálékkal, Hunort indítani kell iskolába. Hát ilyen, viszont van segítségem. Erzsike, és persze apa…nélkülük nem menne. Minden jó szervezés kérdése.

A szortyogós szeptember

Igen, a hosszabb egybefüggő alvás, egy két hónapig felejtős.

A tápot még mindig nem sikerült kiküszöbölni, másfél gyereknek lenne elég a tejcsi, így fele-fele arányban kapjátok. Szopi után megmérlek benneteket és annyi tápot adok nektek amíg jól laktok, vagyis amíg nem kerestek tovább. Utána fejek. Ha egyedül csinálom, egy óra kettőtök etetése. Néha 4 órát is tudtok aludni. Egyszerre szopiztok, így ezzel időt sporlok.

Túl vagyunk egy megfázáson (a nagyok hozták a suliból vagy oviból a vírusokat) sőt most egy hasmenéses periódusba torkollt köhögéses, szortyogós állapot uralkodik a nagyoknál.. Ezt próbálom távolságtartási szabállyal kivédeni.. Bár nagyon nehéz, mert sokszor arra jövök be a szobába, hogy Apor áll a mózes mellett, és simogatja Panna hátát...ami aranyos dolog persze, de sajnos a vírusok nem érzelgősek. 

...a hálózsákokban, amit nektek varrtam.

Iskola, óvoda

Zajlik az élet. Minden a legnagyobb rendben. Iskola kezdés Hunornak, óvoda kezdés Apornak.  Kicsit mindketten megfáztatok már de azáltal hogy szoptatok,  remélhetőleg védve vagytok. Közben folyik a manzárd felújítás mert hirtelen helyszűkében lettünk, elkelne még egy szoba. De"sok jó ember kis helyen is" alapon egyelőre jól elvagyunk itt a földszinti részben. Ti továbbra is "jó" babák vagytok, négy óránként keltek, pontosan, órát lehet igazítani hozzátok. Megtanultam azokat a gyakorlatokat a kórházban, amelyek segítenek benneteket a felzárkózásban és apával rendszeresen tornáztatunk. Szépen gyarapodtok, fizikailag is szellemileg is. Várjuk a TAJ kártyátokat mert Debrecenbe viszünk utógondozásra. Igyekszünk úgy szervezni, hogy mindketten tudjunk Aporral vagy Hunorral kicsit kettesben lenni, amikor kizárólag csak rájuk figyelünk. Így azt hiszem a testvérféltékenység nehezén túl jutottunk, és azt látom, hogy minden gond nélkül. Minden percünk be van osztva, de egyre jobban belejövünk, kialakult egy rendszer, mindenki tudja a dolgát. Sokat változott a családunk, pozitív értelemben, azt látom, hogy Hunornak is Apornak is jót tett a változás, az érkezésetek, sokkal jobban odafigyelünk egymásra. 

Egy hónaposan a családban

Nagyon izgalmas négyőtökkel, sokkal gazdagabb az életem így. Pl. egész éjjel szoptatok, fejek, pótlok, egy-egy órácskát alszom. Aztán reggel apa átvesz benneteket, ad nektek lefejt tejet, tápot, reggelit készít, hogy én pihenjek. Becsukom a szemem, de 10 perc múlva arra ébredek, hogy valaki két kicsi kezével kifeszíti a szemhéjam...(Apor ébresztget "kedvesen"), hogy nézzem meg milyen ügyesen tornázik :)) aztán behozza a legókat, épít nekem házat.  Ezután gyorsan lezuhanyozom, de már reggelizni nincs időm, ébredeztek, szépen sorban...Szopi, aztán apa adja nektek a lefejt tejet, pótlást én reggelizem. 

Hunor érkezik a táborból. Berobban, rengeteg élménnyel és egy bőröndnyi piszkos ruhával. Meséli az élményeit, beteszi a kedvenc zenéjét, megmutatja milyen vagány sérót tud csinálni magának, én közben pakolom ki a ruháit és teszem be kimosni, mert délután már szülinapra megy és a kedvenc nadrágja piszkos lett, de ő abba szeretne menni.. Apor közben rákattan Hunorra, egy percig sem szál le róla, örül neki. Nagy játszás, kacagás, szaladgálás. Én készülök lefeküdni végre, amíg ti is alusztok....Behunyom a szemem.. Sírás! Apor neki szaladt az ajtónak és kihasadt az ajka...(ezt még nem lehet tudni abban a percben, csak hogy ömlik a vér a szájából).. Vigasztalás, vérzéscsillapítás.. ölbe baba, mese. Elindulok lefeküdni... már ébredeztek. Szopi.. és így tovább de nagyon jó!

Hogy izgalmasabb legyen az élet elkaptunk egy kis hasmenést.. (a királyi többest szó szoros értelemben érteni). Sőt szortyogás, orszívó porszívózás is volt. Szerintem ez egy olyan vírus volt, ami megfázásos tüneteket produkált, aztán beletorkollott ebbe a gyomor bél rendszeri kegyetlen bántalmazásba. Apor esetében volt kellemetlen, mert szegényke nem mindig jutott ki a vécéig, így apa átment mosó medvébe, többszöri ágynemű és matrac cserével.. A ti esetetekben inkább Koppánynál jelentkezett a dolog, zöldes, gyakori folyékony kakikkal. Így Koppány, téged, folyamatosan szoptattalak, nem adtam neked tápot, ami egész hatékonynak bizonyult. Apor elnevezett benneteket Kopandának, mert nem tud megkülönböztetni. Így ha meglátja valamelyikőtöket az ölemben, rögtön rákérdez: "ez Koppanda?"

Első hetek itthon

Hazajöttünk. Nagyon pörgős lett itthon az életünk, de jól vagyunk, minden rendben, gyönyörűen fejlődtök, és fantasztikus érzés, hogy együtt vagyunk. Hunor és Apor sokat segítenek.. Komolyan veszik, szeretgetnek benneteket, böfiztetnek, pelenkát hoznak, Apor magára tesz benneteket, és néha ő tartja a cumis üveget. (Lefejt tejet isztok még,  tápszerrel pótlok ha nem elég, szopizni is tudtok ugyan, de hamar elfáradtok tőle.. Lassan megerősödtök és akkor már remélem marad a szopi.