24-dik hétben Esze, beutalt a fehérgyarmati kórházba, ahol
koraszülés preventív eljárásban részesültem, dexamethazont kaptam (tüdőérlelőt
a babáknak) kis magnézium infúzió kíséretében.
A kórházban sok tapasztalatot gyűjtöttem, sok érdekes történetet
hallgattam végig, végigéltem egy - két vajúdást, szülést. Kicsit tovább maradtam
a kelleténél, mert elbocsátásom utolsó előtti éjszakáján, furcsa méhgörcsökben
volt részem: megfogott, tartott, szorított egy ponton, sokáig nem engedett ki a
fájdalom, moccanni sem bírtam percekig. Így másnap kaptam még egy magnézium
infúziót, és Apor pici puha bőrének tapintása, megnyugtató szuszogása helyett,
a szobatársnőim horkolása közepette töltöttem el még egy éjszakát a kórházban.
Hat napot voltam bent, hétfőn mentem, szombaton jöttem. Otthon viszont fura
menstruációs fájások törtek rám (keményedésekkel
kezdődött, egy óra hosszat tartott kb, egy perc fájás, 5 perc szünet…ilyesztően
szabályosan jelentkezett, ráadásul a méh alsó részén). Most itt tartok,
remélem nem fog többet előfordulni. Hétfőn megrendeljük a PROLUTON DEPOT
nevezetű injekciót, amit heti egyszer a 35-dik hétig, izomba kell beadni.
(progeszteron hormont tartalmaz, csökkenti a méhizom összehúzódásokat, erősíti
a méhszájat) Vár rám még egy terheléses
vércukor teszt, egy antiellenanyag szűrés a következő héten.
Pocakom hatalmas, akkora mint hét, nyolc hónaposan. Mindkét
babóca mozgolódik, de valahogy másképp. Egyik inkább lent a méhem alsó részénél
matat, bökdös, a másik a méh jobb felső felén tartózkodik, de ő, folyton vándorol,
átfordul. El is neveztem őket a matatósnak és a vándorlónak, egyébként meg ők a
Pandák és a Toppányok, Apor szerint (a kistestvéretei) Először a 18-dik hétben
éreztem a mocorgásukat, és talán csak Matatóskának a birizgélését. Aztán egyre
határozottabbak lettek a méhen belüli zaklatások, de megkülönböztetni nem
tudtam, hogy melyik másik.
